Szilvaíz aszalt szilvából
Az
aszalt szilvából készült szilvaíz bármikor elkészíthető, ha
véletlenül lemaradtunk a szilva-szezon idején. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy egy időt
és gázt sporló változat azok számára akiknek nincs lehetőségük
szabad tűzön, üstben főzni, ugyanis nem kell hosszú órákon
keresztül kavargatni hisz az aszalás során természetes módon
távozik a szilvából a fölösleges nedvesség. A víz amit
hozzáteszünk pont annyi amennyi szükséges ahhoz, hogy a készítés
során a massza jól át tudjon forrósodni.
Az
aszalt szilvát este beáztatjuk annyi vízbe amennyi épp ellepi.
Másnapra a szilvák megdegednek, ekkor botmixerrel pürésítjük és feltesszük
főni. Ha túl vastag teszünk még hozzá vizet (attól függ, hogy
mennyire volt kiszáradva a szilva, de általában nem szükséges).
Kb annyira kell vastag legyen mint a kész zakuszka. Sajnos majdnem az
elejétől a végéig kavargatni kell (amíg átforrósodik az egész
addig ritkábban, utána szinte folyamatosan), de aránylag hamar
kész lesz. Addig főzzük amíg kezd az edény oldalától elválni
és kavarás közben „pustogni” kezd és megáll benne a fakanál.
Ekkor
tiszta, jól felmelegített befőttes üvegekbe tesszük, jól
belerázogatjuk, hogy lehetőleg ne maradjanak levegőbuborékok
benne, lezárjuk és gyorsan száraz dunsztba tesszük és ott
hagyjuk kihűlni.
Nem
szükséges, de tehetünk a tetejére pici szalicilt, amit
fogyasztáskor eltávolítunk.
Vajas kenyérrel, különböző süteményekbe, turmixokba, palacsintába, hájas tésztába, gombócba sőt göngyölt csirkehúshoz is kitűnő.
Vajas kenyérrel, különböző süteményekbe, turmixokba, palacsintába, hájas tésztába, gombócba sőt göngyölt csirkehúshoz is kitűnő.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése